Röviden: egy olyan kávékeverékről van szó, amit Arabica fajtákból raktak össze. Ez így önmagában még nem jelent semmit, de a 100% felirat jól néz ki minden csomagoláson annak ellenére, hogy elég keveset tudunk meg magáról a kávéról.
A kávé növény fajtái három nagy törzsbe sorolhatóak.
Ezek a Robusta (eredeti nevén canephora, csak a múlt század eleji angol-német akadémikusi vitákból ez került ki győztesen), az Arabica és a mára szinte teljesen eltűnt Lyberica. Mindegyik törzsben számos (vagy lassan már számtalan…) fajta és variáns (és azok alvariánsai) találhatóak, ezeknek mind megvan a saját egyedi jellegzetességük, hasonlóan például a magyar almákhoz.
Mi a különbség az Arabica és a Robusta között?
Igazából a hasonlóság több, hiszen mindkettő ugyanaz a növény két eltérő törzse. Mindkettő terméséből (pontosabban a cseresznyéhez hasonlító termés magjából) lehet kávét főzni. Máshol terem, máshogy terem, más a babok mérete, más a koffeintartalma és természetesen más az íze a kész italnak.
Ökölszabályként elmondható, hogy a Robusta cserje ígénytelenebb, könnyebb (olcsóbb) termeszteni (nagyüzemi körülmények között is), kevésbé érzékeny a betegségekre, cserébe magasabb koffeintartalmú, intenzívebb ízű és illatú, de alacsonyabb minőségű (kevésbé finom) ital készíthető belőle. (Persze vannak már specialty Robusták is, de ebbe ne menjünk most bele…).
Ezért kezdték el keverni (blendelni) az arabica és robusta kávészemeket.
Ha van egy kávé ami drágább, de finomabb (lágyabb), és egy másik, ami olcsóbb, erős ízű, de testet és cremát ad, a kettőt összekeverve létrehozható egy olyan ital, ami költséghatékonyan látványos és vállalható eredményt ad. Az általános keverés a 70-30 vagy a 80-20 (mindig Arabicából van benne több), de természetesen sok minden előfordulhat. Természetesen akik más szempontot tartottak fontosnak, elkezdtek csak Arabica fajtákból blendeket keverni.
Miért jó keverni (blendelni) a kávét?
A Steamhouse által is használt single origin kávéknak mind megvan a saját ízviláguk, ami csak az adott területre, variánsra és az adott szüretre jellemzőek (ebben a kávé nagyon hasonlít a borhoz). Ezért szinte lehetetlen egymás után kétszer ugyanazt az ízt elérni fél-egy év távlatából, ráadásul sokkal érzékenyebbek az ilyen kávék a tárolásra, elkészítésre. Ha van egy adott ízvilág amit a kávés cég szeretne elérni (mert ragaszkodnak hozzá a vásárlói, vagy olyan mennyiségben szeretne eladni, ami nem létezik egy fajtából), akkor elkezd többféle kávét különböző formákban “házasítani” (sziasztok, borászok!). Ha megvan a kívánt eredmény már “csak” évről-évre meg kell találni azokat a kávékat és arányokat, amik mindig ugyanazt adják. (A kávékat általában pörkölés után keverik össze, és az ebből készült italt kóstolják). Az egyik első és leghíresebb arabica blend készítője Illy Ferenc triesti cége volt múlt század első felében (Ferenc nélkül ismerősebb lehet a márkanév, legyünk rá büszkék!), ahol a mai napig egy nagyon felkészült csapat feladata, hogy kiválogassa és összerakja azokat az Arabica törzsbe tartozó kávé fajtákat, amik keverékként jövő ilyenkor kerülnek a polcra, és ugyanazt az ízélményt adják, ami évtizedek óta megszokottak annál a márkánál.
100% Arabica a Samurai Shoelace kávé?
Igen, hiszen nem használunk robustát. Minden kávénk úgynevezett “single origin”, azaz egy termőterületről (néha egy ültetvényről) származik, így bár technikailag megállja a helyét, nem használjuk ezt a jelzőt. (A minőségi pincészetek sem írják rá a borra, hogy 100% szőlőből van). Előfordulhat, hogy több alvariáns termése van összekeverve (pl. Costa Rica híres a catuai és caturra fajta házasításáról, ezek néha ugyanarról a farmról jönnek, eltérő dűlőkről), de természetesen ezek a kávék is megfelelnek a “specialty” minősítésnek.
Összefoglalva: a 100% Arabica jelölésnél fontosabb egy csomagon, hogy honnan jött a kávé, milyen fajtákból (variánsokból) áll, és mikor pörkölték. Ugyanakkor egy kevésbé minőségi alapanyagokból blendelt “100% Arabica” kávénál lehet, hogy sokkal jobb élményt ad egy minőségi 80-20-as keverék, de ez már ízlés kérdése, és arról nem nyitunk vitát.